A Marsra irányuló filmes küldetéseken az odajutás a könnyű rész. A marslakó, Mark Watney például jól volt, amíg egy porvihar össze nem zavarta őt. De a való életben a szélsőséges időjárási jelenségeken túlmutató veszélyek is várhatják a Vörös Bolygó felé tartó személyzetet.

„A Marsra irányuló küldetés valószínűleg négy-hat személyből fog állni, akik együtt élnek egy Winnebago méretű kannában három évig” – mondja Leticia Vega. A NASA humán kutatási programjának munkatársa, a texasi Houstonban. A bolygón eltöltött idő hat-kilenc hónapos odautazás és ugyanaz a hosszú visszaút között fog eltelni.

Az űrbe kerülve a mikrogravitáció és a sugárzás nagy gondot jelent. A mikrogravitáció lehetővé teszi a folyadékok felhalmozódását a fejben. Ez látási problémákat okozhat. Az űrben való cirkálás pedig nagy energiájú töltött részecskékkel kényezteti a kalandorokat. Ezek közvetlenül az űrhajó fémhasán keresztül cipelhetők. A kutatók nem tudják, mennyire káros ez a sugárzás. A laboratóriumi vizsgálatok azonban azt sugallják, hogy növelheti az űrhajósok rák és más betegségek kockázatát.

Ez is hosszú út lesz. „A Hold olyan volt, mint egy kemping, ha arra gondol, hogy elmegy a Marsra” – mondja Erik Antonsen. Sürgősségi orvos és repülőgépmérnök. A NASA Johnson Űrközpontjában dolgozik Houstonban.

Társadalmi és mentális problémák alakulhatnak ki az űrhajó belsejében csapdába esett emberek körében. De ezen túlmenően a három év sokkal több időt és lehetőséget kínál a megbetegedésre vagy sérülésre, mint egy napos Apollo-küldetés a Holdra. És a Mars körülbelül 600-szor távolabb van a Földtől, mint a Hold. Még a fénysebességű kommunikáció is körülbelül 20 percet vesz igénybe, hogy elérje a Földet a Marsról. Tehát vészhelyzetben nem lehet Houstont hívni segítségért.

„A valóság az, hogy amikor megtesszük az első küldetéseket a Marsra, nagy a valószínűsége annak, hogy valaki meghal” – mondja Antonsen. „Ha valaki kimegy, és horzsolást kap a szemgolyóján, és nem reagál arra, ami a járművön van, egy szemű Jack személyében jön vissza.”

E veszélyek ellenére az Egyesült Államok, Oroszország, Kína és más nemzetek mind azt tervezték, hogy embereket küldnek a Vörös Bolygóra. A NASA a 2030-as években küldetésre készül. Tehát a kutatók most azon az orvosi eszközön és gyógyszerkészleten dolgoznak, amelyet el kell vinniük az útra.

Ez a csomagolási lista nagyon korai szakaszában van. Bizonyos esetekben a listán szereplő elemek még mindig nem praktikusak és nem bizonyítottak. Az univerzális diagnosztikai pálcák távoli álom. A kutatók azonban mesterséges gravitációs öltönyöket dolgoznak ki. Sugárzásgátló gyógyszereken és mini orvosi eszközökön is dolgoznak. A tudósok remélik, hogy ezek körülbelül egy évtizeden belül elkészülnek. Ennek éppen időben kell lennie ahhoz, hogy az első Marsra utazók biztonságban és egészségesek maradjanak.